A hőre habosodó tűzvédelmi bevonatok, vagy más néven hőre habosodó festékek, a legegyszerűbben és a leghatékonyabban biztosítják az építmények teherhordóbíró szerkezeteinek tűzállósági védelmét. A hőre habosodó bevonatok késleltetik az épületszerkezetek összeomlását a szerkezeti elemek (oszlopok, gerendák, födémek és tetőszerkezetek) szigetelése révén, ily módon hozzájárulva az időtartamban megadott tűzállósági szintek eléréséhez. Ez a bevonat az egyik legjelentősebb passzív tűzgátló anyag, ami megakadályozza az épület összeomlását, lehetővé teszi az emberek biztonságos kimenekítését, és biztonságosabbá teszi a mentő egységek munkáját.
A teherbíró szerkezetek passzív tűzvédelméhez egyre többször használnak hőre habosodó bevonatokat, különösen a szerkezeti acélelemek védelméhez, amelyek egyre népszerűbbek az ipari, valamint a kereskedelmi épületek modern építészeti dizájnját tekintve. Tűzvédelmi szempontból számos előnnyel rendelkeznek:
- nem módosítják az anyagok sajátosságait, mint például a mechanikai jellemzőket;
- egyszerűen használhatóak,
- a különböző típusú anyagokhoz különféle hőre habosodó festékeket használhatunk acélhoz, faanyaghoz, kompozit anyagokhoz és betonhoz.
Hogyan működik a tűzvédelmi habosodó festék?
A tűzvédő festék hő hatására duzzadó reakcióképes bevonat, melynek térfogata nő, sűrűsége csökken tűz esetén. Pontosabban, a hőre habosodó tűzvédelmi festék olyan bevonat, amely hő hatására kontrollált mértékben az eredeti vastagságának a többszörösére duzzad, és olyan nagyszámú apró buborékból kialakult szénbevonattá alakul, amely hőszigetelő rétegként védi az anyagot.
A hőre habosodó termékeket elsősorban az acélszerkezetek összeomlásának megakadályozására használják, ami a teherhordó acélelemek kritikus állapotba kerülésekor következhet be.
Az acél esetében ez az állapot egy kritikus hőmérséklethez köthető, amelyet azon hőmérsékletként definiálunk, amelyen a teherhordó kapacitás egyenlővé válik a teher által kifejtett hatással (vagyis az acélelem nagyon közel kerül az összeomláshoz). Az acél kritikus hőmérséklete 350 °C és 750 °C között mozog a terhek függvényében, de az esetek többségében 500 °C és 620 °C között váltakozik.
Vasbeton vonatkozásában a kritikus állapotot a betonacélok kritikus hőmérsékletéhez kötik (általában 350 °C és 500 °C között), valamint a vasbeton elem belsejében mért 500 °C-os hőmérséklethez.
Faanyagok esetén a kritikus állapotot az égés után megmaradt faanyag teherhordó képessége alapján határozzák meg.
A hőre habosodó festékek alkalmazása acélon – előkészítési javaslatok
A hőre habosodó festékek mindig egy rendszer részét alkotják. Az acél esetében a rendszer magában foglal egy korróziógátló alapozót és (végül) egy fedőréteget. Az előbbi legfőbb feladata biztosítani az alapanyaghoz történő tapadást alacsony hőmérsékleten, a korrózióvédelmet, valamint a tűz hatására megduzzadó réteg tapadását, míg az utóbbinak leginkább esztétikai funkciója van, valamint bizonyos légköri hatások esetén szigetelő funkciót is ellát, hogy megakadályozza a korai lebomlást és a hőre habosodó réteg semlegesítését, továbbá időjárásállóságot biztosít a végfelhasználási feltételeknek megfelelően.
A megfelelő alapozóval történő bevonás előtt az acélt az SA 2.5 svéd szabvány szerint kell előkészíteni. Ezután az acélt meg kell tisztítani, és mentesíteni kell a zsíroktól, olajoktól, rozsdától, piszoktól vagy bármilyen egyéb szennyeződéstől, amely gátolhatja a tapadást.
A legfontosabb Promat termékekkel tesztelt kompatibilis alapozók:
- Akril
- Rövid/közepes szénláncú olaj alkid
- Kétkomponensű epoxigyanta
- Cinkben gazdag epoxigyanta (körülbelül 80 tömegszázalékban fém cinkport tartalmaz)
- Cinkben gazdag epoxigyanta (körülbelül 96 tömegszázalékban fém cinkport tartalmaz)
- Cink-szilikát
- Polibutadién (Promat® TY ROX).
A beton és a faanyag előkészítése a felület fizikai állapotától függ. További információért forduljon műszaki részlegünkhöz.
A gyors és minőségi felvitelhez a hőre habosodó festékek esetében lehetőleg levegő nélküli (airless) festékszóró berendezést használjunk. Ecsettel és hengerrel történő felvitel is lehetséges.
- Festékszóróval, ecsettel vagy hengerrel felvihető hőre habosodó festék.
- Festékszóróval, ecsettel vagy hengerrel felvihető fedőréteg (amennyiben szükséges).
- Nemzetközi tanúsítvánnyal ellátott alapozó vagy Promat termék. További információért forduljon műszaki részlegünkhöz.
- Szerkezeti oszlop és gerenda. Tisztítsuk meg és mentesítsük a piszoktól, olajtól vagy rozsdától illetve bármilyen olyan szennyeződéstől, ami megakadályozza a jó tapadást. Homokfúvással tisztítsuk meg a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
Mekkora a száraz rétegvastagsága (DFT) a hőre habosodó festékeknek?
A száraz rétegvastagság és a szükséges anyagmennyiség több tényezőtől függ, figyelembe véve, hogy mi az elvárás a tűzállósági teljesítmény-időtartam tekintetében (R 30, R 60, R 90, R 120 perc vagy több).
Acélszerkezeteken a hőre habosodó termékek száraz rétegvastagságát az alábbi tényezők határozzák meg:
- Profiltényező (más néven masszivitás Hp/A vagy Ap/V): az acél tűzhatásnak kitett területe és az acélelem térfogatának aránya. Minél nagyobb a profiltényező, annál gyorsabban melegszik fel az acélelem, vagyis vastagabb tűzgátló bevonatot igényel.
- A tűz hatásának kitett terület vagy a tűz hatásának kitett oldalak száma. Attól függ, hogy oszlopról, gerendáról, kompozit elemről vagy üreges szerkezetről van szó.
- A kritikushőmérséklet olyan hőmérsékleti korlát, amelyet a felhasználás mértékének függvényében határoznak meg. Minél alacsonyabb a kritikus hőmérséklet, annál gyorsabban éri azt el az acélelem, és annál vastagabb tűzgátló bevonatot igényel.
- Tűzállósági teljesítmény vagy a szükséges tűzvédelmi szint (R 60, R 120 stb.)
- Vizsgálati szabványok és minősítések: mindegyik eltérő vastagságot határozhat meg ugyanarra a védelemre.
Mikor mérjük meg a nedves bevonat (WFT) és a száraz bevonat vastagságát (DFT)?
Felvitel közben szükséges a nedves réteg vastagságának (WFT) gyakori ellenőrzése nedves rétegvastagság mérővel.
Ahhoz, hogy a száraz réteg vastagságát (DFT) meghatározzuk a nedves rétegvastagság (WFT) alapján, a nedves rétegvastagság értékét meg kell szoroznunk egy bizonyos számmal, mely termékenként eltérő. A Promat termékek körében ez az érték 0,68 és 0,70 között van (ásd a termék adatlapját további információért).
Termékenként eltérő az alkalmazható maximális bevonatvastagság, valamint az ehhez kapcsolódó felhasználás (TSR: elméleti eloszlási arány).
A megfelelő száradási időszakot követően a száraz rétegvastagság vizsgálatát megfelelően kalibrált mérőeszköz segítségével végezzük el. A leghasznosabb egy olyan elektromágneses indukciós eszköz, amely statisztikai funkcióval rendelkezik a leolvasott értékek tárolásához és az átlagok kiszámításához. Amennyiben a száraz réteg leolvasott értéke magában foglalja az alapozót és/vagy a fedőréteget, akkor a mért teljes értékből ki kell vonni ezeket.
Szükséges-e fedőbevonatot alkalmazni a hőre habosodó festékek esetében acél védelménél?
A normál belső terekben használt hőre habosodó festékek esetében nem szükséges dekorációs fedő réteget alkalmazni. Fedőréteg alkalmazása a kültéri felületeken szükséges, ahol a felület félig van kitéve egyéb hatásoknak vagy magas környezeti páratartalomnak.
Tűzeset során a környezeti hatás típusa befolyásolja a fedőréteg tartósságát vagy a teljesítményt. Fedőréteg használata a hőre habosodó bevonat felületén szükségessé válhat akár a környezeti hatások miatti bomlás vagy dekoratív célok miatt.
Hogyan válasszam ki a legmegfelelőbb hőre habosodó festéket a projektemhez?
A fedőréteget a teljes rendszer felhasználási célja és a környezeti hatások függvényében kell kiválasztani.
Az ETAG 018 (Útmutató a tűzvédő termékek Európai Műszaki Engedélyéhez) szerint a tűzvédelmi termékek az alábbi kategóriákba sorolhatók:
- X típus: Reaktív bevonó rendszer minden körülményhez (beltéri felhasználásra, különböző hatásoknak félig kitett és teljesen kitett felületeken)
- Y típus: Reaktív bevonó rendszer beltéri felhasználásra, különböző hatásoknak félig kitett felületeken. Az utóbbi figyelembe veszi a 0 °C fok alatti hőmérsékletet, azonban semmilyen mértékben nem érheti eső és csak minimálisan (nem értékelhető mértékben) érheti UV sugárzás.
- Z1 típus: Reaktív bevonó rendszer beltéri felhasználásra (kivéve 0 °C fok alatti hőmérséklet), magas páratartalom mellett.
- Z2 típus: Reaktív bevonó rendszer beltéri felhasználásra (kivéve 0 °C fok alatti hőmérséklet), a Z1 típustól eltérő páratartalom mellett.
Ha a hőre habosodó festéket speciális fedőréteggel látják el (az időjárási körülményeknek megfelelően), akkor magas páratartalom mellett, környezeti hatásoknak félig kitéve vagy akár teljesen kitéve is használhatóak.
A környezeti hatásokkal szemben használt fedőrétegek legfontosabb kémiai anyagai:
- kétkomponensű poliuretán fedőréteg
- kétkomponensű akril poliuretán
- akril kopolimer
- poliuretán
- akril poliuretán
- epoxi gyanta
- uretán-alkid.
Használhatóak a hőre habosodó festékek vasbeton vagy faszerkezetek védelmére?
A hőre habosodó festékek vasbeton védelmére is használhatóak, ebben az esetben az adott tűzállósági határértékhez szükséges vastagságot az acélerősítés kritikus hőmérséklete (350–500 °C) és a betontakarás vastagsága (az acélbetétek és a beton külső felülete közötti legkissebb távolság) alapján számítják ki.
(Kifejezetten az átlátszó) Hőre habosodó bevonatokat lehet faanyagok védelmére használni annak érdekében, hogy csökkentsük az éghetőséget és javítsuk a tűzállósági teljesítményt.
Promat műszaki támogatás
A passzív tűzvédelmi megoldásokkal, termékeinkkel és rendszereinkkel kapcsolatos kérdéseivel vagy telepítési tanácsért forduljon műszaki támogató csapatunkhoz...
Műszaki dokumentáció
Találja meg a termékek műszaki adatlapjait, teljesítménynyilatkozatait, az egyes rendszerek segédleteit, az alkalmazástechnikai útmutatókat és minden egyéb dokumentumot, amelyekre a munka elvégzéséhez szüksége van.